2021. március 12. Ének

Hahó ötödikesem!

A múlt alkalommal a középkor zenei életéről olvashattál. Emlékszel még a gregorián jellemzőire?

Itt egy gregorián ének kottaképét látod. Azok a kis négyzetecskék a hangjegyírás egyik legősibb változatai, a neumák.

A 7. század körül már próbálkoztak több szólamot is megszólaltatni egyszerre. Egészen a 12. századig csiszolgatták ezt a tudományt, így innen számítjuk a többszólamú éneklés meglétét.

Sőt, szolmizáltak is, és a kottaírás is kezdett lassan a maihoz hasonlítani. A szolmizálást Arezzoi Guido, itáliai bencés szerzetes találta ki. Olyan rendszert talált ki, amelyhez nem kellett túl sok eszköz: a kezük segítségével tanulták meg a hangokat, hangcsoportokat memorizálni.

Az egyházi zene mellett párhuzamosa jelen volt és fejlődött a népi, világi zene zene is. A legtöbb módosabb úr és hölgy játszott is valamilyen hangszeren.

Többféle hangszert használtak, ezek a ma is ismert hangszerek ősei. Felismered, melyik melyiké?


Itt van a rotta:

Ez a rebek:

Ezek pedig az organistrum és a pszaltérium:

A 12. század környékén, amikor a pápaság hatalma már nem volt olyan szilárd, a világi zene (tehát minden, ami nem a vallásról, vallásosságról szól) egyre inkább megjelenik. Innentől a fő műfaj a zenében a trubadúrköltészet.

Trubadúrok, trouverek, minnesängerek.... ők mind a lovagi költészet zenei ágának képviselői. Költők, zeneszerzők, akik balladákat, szerelmi dalokat énekelnek, az életszeretetet hirdették. Egy szólamban ugyan, de hangszerkísérettel, és a saját, nemzeti nyelvükön énekelnek.

🎧 Hallgasd meg a EZT !

🎧 Hallgasd meg a legismertebb trubadúr dallam, a Nyári ének mai "változatát" is!

🧩 És végül emlékezz az 1848-as hősökre ITT !

Viszonthallásra!👂